Korai fejlesztés a hasadékos gyermekeknél

Az ajak- és szájpadhasadékkal érkező újszülött, csecsemő családja a kórházban a hasadék egészségügyi megoldásában többnyire elegendő segítséget kap, ugyanakkor utána sok szülő tanácstalanná válik, hogy „most merre tovább”.

Egy hasadékos gyermeket nevelő család élete során számos alkalommal ütközik falakba, miközben arra törekszik, hogy a lehető legmegfelelőbb szolgáltatásokhoz, ellátásokhoz juttassa gyermekét.

Mindezt sokszor kevés segítséggel teszi, olykor mindössze az anyai/apai ösztönökben, sugallatokban bízva, mások tapasztalatait meghallgatva.

 Az ellátórendszer olyan, mint egy labirintus – könnyű elveszni, eltévedni benne, de egy kis útmutatással, az információk rendszerbe szervezésével a tájékozódás korántsem lehetetlen. 

Fontos azonban szem előtt tartani, hogy minden hasadékos csecsemő, kisgyermek más és más. Ennélfogva eltérő segítségnyújtási formákra lehet szükség – másféle segítség/fejlesztés kell a szintén hasadékos bölcsis játszótársnak, mint saját gyermekének.

Egy közös pont azonban mégis van, mely nem maradhat ki egy hasadékos kisgyermek első életéveiből: a korai fejlesztés.

Hogyan lehet „kérni” a korai fejlesztést?

Ha a szülő a házi gyermekorvoshoz vagy a védőnőhöz fordulva  jelzi, hogy aggódik a kisgyermeke (beszéd)fejlődéséért. A védőnő sok esetben elérhetőséggel, tapasztalattal tud segíteni, kit/milyen intézményt érdemes felkeresni.

Ha a szülő maga jelentkezik a lakóhely szerint területileg illetékes pedagógiai szakszolgálatnál, és kér egy időpontot gyermeke számára. Itt a szakemberek már egyszeri találkozás után – amikor a szülővel beszélgetnek a gyermekről – tudnak segíteni abban, hogyan tovább.

Egészen addig, amíg a gyermek betölti a 3. életévét a szülő közvetlenül is fordulhat a megyei szintű szakértői bizottsághoz. Ekkor egy nyomtatványt kell kitöltenie („Szakértői vizsgálat iránti kérelem”), ezt eljuttatni a szakértői bizottsághoz.

 A szakértői bizottság a kérelem beérkezését követően behívja a családot egy személyes találkozóra, mely magában foglal egy beszélgetést a gyermek eddigi életéről, anamnéziséről, és egy komplex gyógypedagógiai-pszichológiai vizsgálatot (ezt nevezik alapvizsgálatnak). Ez utóbbi segítségével tudják felmérni a szakemberek a kisgyermek képességeit – képet kapnak arról, hogy van-e a beszédfejlődésben elmaradás, milyen nehézséget jelent a kisgyermek számára a beszéd elsajátítása, szükséges-e a korai fejlesztés. Amennyiben a korai fejlesztés igénybe vételét támogatják, annak körülményeiről (helyszín, szakember, fejlesztés gyakorisága) is határoznak. Mindezt a vizsgálat után átbeszélik a szülővel, majd a szakértői véleménybe is belefoglalják. Ez után tud megkezdődni a korai fejlesztés.

Hogyan valósul meg a korai fejlesztés?

Ez a gyermek 8-10 hónapos kora, valamint egy éves körül annyit tesz, hogy jó, ha egy logopédus figyelemmel kíséri a hasadékos kisgyermek hangadásait ebben a kezdeti fázisában.  Vagyis bizonyos időközönként (általában 3 vagy 6 havonta) megfigyeli, hogy milyen a kisgyermek hangszíne, gügyög-e, gagyog-e. A szülő kérdezhet a logopédustól, a logopédus pedig néhány javaslatot tud adni arra vonatkozóan, hogyan tudja a szülő hangadásra motiválni kisgyermekét. Mivel ekkor a kisgyermek még kicsi a kifejezetten logopédiai terápia  végzésére, a logopédus ajánlhat néhány gyakorlatot is, amelyhez még nem szükséges a gyermek aktív részvétele – ilyen például az arc masszírozása, ajkak passzív tornáztatása. 

 

Később, a gyermek 1,5 éves kora körül ezeket már felválthatják egyszerű hallásfejlesztő gyakorlatok, ajak- és nyelvgyakorlatok, egyszerűbb fújások a logopédus javaslata szerint.

A szakember figyeli továbbá azt, hogy hány szava van a kisgyermeknek, hogyan gyarapodik a szókincse. Mivel a hasadékos kisgyermekek egy részénél a beszédindulás is késik, fontos erre is hangsúlyt fektetni. Ha a testvérhez, játszótéri pajtásokhoz képest kevésnek tűnik a hasadékos kisgyermek szókincse, és esetleg korábban még nem álltunk kapcsolatban logopédussal, akkor  érdemes segítséget keresni.

 A gyermek nagyjából 1,5 – 2 éves korától a korai fejlesztés  a kisgyermekek fejlődésével, jobb koncentrációs képességével, rendszeresebbé, intenzívebbé válik.

Ez valójában egy egyénre szabott „fejlesztési program”, mely minden gyermeket egyénileg segít abban, hogy a fejlődésében (pl. a beszédben) tapasztalható elmaradását lépésről-lépésre behozhassa, kortársait utolérhesse. Egy hasadékos kisgyermek esetében a korai fejlesztés magában foglalja a beszédhez szükséges izmok erősítését, mozgáskoordinációjuk javítását, illetve a beszédindítást (amennyiben szükséges). A korai fejlesztés 30-45 perces foglalkozások útján valósul meg. Ezek a fejlesztő alkalmak nagyon játékosak, a gyermekek számára élvezetesek –  jól érzik magukat a szakemberrel való játszás alkalmával,  mindeközben észrevétlenül tanulnak, fejlődnek. Mivel a foglalkozáson több esetben a szülők is részt vesznek, a fejlesztésen gyűjtött tapasztalatokat otthon is tudják majd alkalmazni. A logopédusok sokszor otthoni feladatokkal, tanácsokkal is ellátják el a szülőket arra vonatkozóan, hogy az otthoni környezetben hogyan tudják legjobban támogatni a gyermeküket.

Ezekre a 30-45 perces foglalkozásokra sor kerülhet a bölcsődében (ha a gyermek már egyébként is jár) vagy a lakóhely szerint illetékes pedagógiai szakszolgálatok helyszínein is, valamint indokolt esetben a gyermek otthonában (ez ritkább hasadékos gyermek esetében).

 

Meddig tart a korai fejlesztés?

Korai fejlesztésre a gyermek 0-3 éves korai között kerül sor leggyakrabban. Három éves korukban a kisgyermekek óvodába lépnek, ekkortól más módon folytatódik majd a fejlesztés. (Az óvodás gyermekek logopédiai ellátását egy másik intézménytípus biztosítja). A hasadékos kisgyermekek mehetnek különnevelő más néven szegregált, vagy logopédiai óvodába/óvodai csoportba, járhatnak „normál” vagy integráló óvodába beszédállapotuktól függően.

(Indokolt esetben a korai fejlesztés 5 éves korig folytatható, de ennek feltétele, hogy a gyermek nem jár óvodába. Mivel azonban a hasadékos kisgyermekek jellemzően ép intellektusúak, kortársaikhoz hasonlóan igénylik az óvodai inspiráló környezetet három éves koruktól, nem túl gyakori a korai fejlesztés ilyen mértékű meghosszabbítása.)

Hasznos linkek a témában:

 

Megyei pedagógiai szakszolgálatok:

Szerző: 
Németh Renáta logopédus
ELTE Gyakorló Óvoda és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
Felkészülés a műtétre

Felkészülés a műtétre

Felkészülés a műtétre - tippek újszülött kortól a felnőttkorigEgy családtag műtéti kezelése minden család életében fontos esemény, amit egyszerre várunk, szeretnénk elkerülni vagy mielőbb túlesni rajta. Más nehézségekkel szembesülnek a kisbabás szülők és másokkal a...

bővebben
Fül-orr-gégészeti tudnivalók hasadékos gyerekeknél

Fül-orr-gégészeti tudnivalók hasadékos gyerekeknél

Fül-orr-gégészeti tudnivalók a hasadékos gyermekeknélMikor kell először fül-orr-gégészhez fordulni a hasadékos gyermekkel? Milyen rendszerességgel kell járni?  Röviddel a gyermek megszületése után célszerű jelentkezni valamelyik hasadék-centrumban. Eleinte 3-4...

bővebben
Ovikezdés – egy anya gondolatai

Ovikezdés – egy anya gondolatai

„Végre elérkezett az óvoda kezdete, már mind a ketten nagyon izgatottan vártuk ezt a napot a kisfiammal.
Hetek óta készültünk rá, beszélgettünk róla: mi fog ott történni és mennyire várják már őt.”

bővebben