Fogszabályozás

A gyermek fogszabályozási és állcsont-ortopédiai kezelését a hasadékos team fogszabályozó szakorvosa fogja irányítani.

Ez egy a születéstől egészen a fiatal felnőttkorig tartó együttműködés, mely azonban néhány jól elkülönülő szakaszra oszlik.

Pár napos kortól fél éves korig

Csecsemőkori állcsont-ortopédiai kezelés (irányított orr-és állcsontfejlődés, a szakirodalomban presurgical nasoalveolar molding, rövidítve PNAM vagy NAM)

  • Cél: A hasadékkal született baba ajka nem tudott összenőni a méhen belüli fejlődése során, ezért ezt a születés után nem sokkal sebészi úton, egy úgynevezett ajakzáró műtéttel kell orvosolni. Ez a műtét az ajakzáró műtét, latin nevén cheiloplastika, és körülbelül fél éves korban lehet elvégezni. A PNAM az ajakzáró műtét esélyeit javítja, így a műtét után az ajak szebben gyógyul, kevésbé lesz heges.
  • Eszközei: A PNAM lemez egy műanyagból és fémből egyedileg készülő kis készülék, melyet a szülőknek kell felhelyezniük otthon a babára napi rendszerességgel.
  • A PNAM mint egy protézis zárja a hasadékot, valamint a készülékhez tudjuk ragasztó szalaggal húzni a hasadék két oldalát, hogy a külön maradt két oldal jó irányba növekedjen. A lemezen található egy orrformázó nyúlvány is, ami az orr növekedését segíti.
  • Aktív kezelés időtartama: 3-4 hónap, 2 heti kontrollokat igényel

Minden hasadékos gyermek vagy felnőtt esetében egyéni kezelési tervre van szükség.

A várható kezelésekről minden esetben a hasadékos team tud pontosabb és egyénre szabott  felvilágosítást adni!

7-9 éves kortól

Vegyes fogazati állcsont-ortopédiai kezelés

A hasadékkal érintett állcsont -ez általában a felső- sajnos elmarad növekedésében az alsótól, és mind hosszában, mind pedig szélességében kisebb lesz. Mivel a felső állcsont növekedése körülbelül 9 éves korig a leggyorsabb, ezért ebben az időszakban lehet a leghatékonyabban beavatkozni, és azt széltében és hosszában is segíteni a növekedésben.

A szélességet egy úgynevezett gyorstágító készülékkel (egyazon gyorstágító készülék különböző nevei: Hyrax, RPE, GNE) tudjuk beállítani. Ez egy a felső fogakon fixen, otthon nem kivehető módon rögzülő, fémből és műanyagból egyénileg készülő eszköz, ami a teljes időtartam alatt a páciens szájában marad.

Általában ehhez kapcsolódik az úgynevezett DeLaire-maszk, ami egy levehető, pusztán kis gumikkal rögzülő drótkeret, amivel a gyorstágító készüléken keresztül az egész felső állcsontot tudjuk előrefelé húzni, ezzel segítve annak hosszanti növekedését. Mivel ez a „maszk” igen látványos, ezt általában csak otthon szokás hordani, bár minél többet viseli a páciens, annál hatásosabb lesz, ezzel maradandóan javítva az arc harmóniáját.

A gyorstágító és DeLaire-maszk kezelés vége után a munka nem ér véget, az elért eredmény még nem szilárdult meg, az nem tartós, ezért a felső állcsont fejlődését még hosszasan követni, támogatni kell. Erre szolgálnak a kivehető fogszabályozó készülékek, ezek úgynevezett aktív lemezek, vagy sínek, melyek ugyancsak egyedileg készülnek, és mivel a páciensünk továbbra is növekedésben van, rendszeres kontrollra, pár havonta igazításokra szorulnak. Ez a követés addig tart, amíg el nem tudjuk kezdeni a következő fázist, ami a fix fogszabályozó kezelés lesz.

Az aktív kezelés időtartama: általában 6-10 hónap, első hónapban heti majd 3 havi kontrollokat igényel.

11-13 éves kortól

Maradó fogazati fogszabályozó kezelés

A fix fogszabályozó készülék, másnéven Multiband a fogakon rögzül, és a legtöbben ismerik is, hiszen sok iskolás korú gyermek hord ilyen „tappancsos” vagy „bracket”-ekből álló készüléket. Ezzel a készülékkel tudjuk a sokszor kuszán kinőtt fogakat végre a helyükre vezetni, a növekedés közben elakadt, a csontban rekedt fogakat lehozni a helyükre, és ezzel egy szép, amennyire csak lehet szimmetrikus mosolyt létrehozni.

Célunk, hogy a fogak sorba rendezésével ne csak esztétikailag szép eredmény szülessen, hanem a rágás és a beszéd is amennyire csak lehet jól menjen!

A hasadék méretétől és az esetlegesen hiányzó fogak számától függ a kezelés bonyolultsága, és az is, hogy milyen a végeredmény. Sok esetben, különösen a szájpadhasadékos páciensek esetében a felső állcsont az összes eddig leírt kezelés ellenére sem tud akkorára nőni, ami az egészséges alsó állcsonthoz megfelelne, és ezért a testi növekedés lezárulta után (17-20 éves kor) szükségessé válik egy utolsó állcsont műtét.

Az utolsó műtéthez szükség van egy fix fogszabályozó készülékre, ez lehet az, amit eddig használtunk, de sokszor ez így túl hosszú kezelést jelentene. Ilyenkor a növekedés lezártáig levesszük a fogszabályozót, majd a műtét előtt kb. 1 évvel újat helyezünk fel, és folytatjuk a közös munkát. A műtét után már csak az utolsó simítások vannak hátra, és amikor mindenki elégedett az elért eredménnyel, a fogszabályozó kezelést befejezzük.

Itt kezdődik a legfontosabb rész! Az elért eredmény sajnos nem marad magától tökéletes egy életen át, azt meg kell őrizni!

Ezt apró, a fogakon belülről rögzülő, így láthatatlan drótokkal, és éjszakai, kivehető készülékekkel tudjuk elérni. Ezek hordása ugyanakkor szinte észrevétlen, és semmi kellemetlenséggel nem jár, minden fogszabályozáson átesett, így a teljesen egészségesek is ugyanúgy kell, hogy hordják őket, ha azt szeretnék, hogy a szép mosoly tartósan velük maradjon!

Aktív kezelés időtartama: 2-3 év, havi kontrollokat igényel, majd amennyiben műtétre van szükség 18 éves kor körül, még 1-2 év.

Szómagyarázat

Irányított orr-és állcsontfejlődés

A szakirodalomban presurgical nasoalveolar molding (PNAM vagy NAM) néven ismert csecsemőkori állcsont-ortopédiai kezelés, melyet fogszabályozó szakorvos végez a gyermek születését követően akár pár napos kortól általában fél éves korig. Lenyomat alapján készülő akrilát szájpadlemezzel, orrformáló nyúlvánnyal és hipoallergén ragsztószalag segítségével történik a fogmedernyúlványok növekedésének irányítása, az ajakszegmensek közelítése és az orr formázása. Emellett a lemez elválasztja az orrüreget a szájüregtől, ami a táplálást is megkönnyíti. A kezelés időtartama általában 3-4 hónap és 1-2 heti kontrollokat igényel. Az eljárás elősegíti a fél éves korban aktuális ajakzáró műtét során az ajakszegmensek feszülésmentes zárását.

Felső és alsó állcsont

Az alsó és felső állcsont kifejezés az arc alsó és középső részeit jelenti. Az alsó állcsont másik neve az állkapocs, latinul Mandibula. A felső állcsontnak nincs ilyen köznyelvi megfelelője, latinul Maxilla. Ez a rész foglal helyet a száj és a szemek szintje között a középvonalban, az orr mögött. A felső állcsont számunkra legfontosabb része a szájpadlás, és a felső fogazat.

Szájpadlemez

Lenyomat alapján készülő akrilát lemez, mely lezárja az orrüreg alapját ezzel elősegítve a hasadékos gyermek táplálását. Eredetileg McNiel lemezként ismert, később sokan módosították, egészítették ki, hogy több funkcióra is alkalmas legyen. Manapság az irányított állcsontfejlődés eszközeként használt PNAM vagy NAM lemezt értjük alatta, mely orrformáló nyúlvánnyal is rendelkezhet.

Orrtámasz vagy orrformáló nyúlvány

A szájpadlemez kiegészítő eleme, az orrnyílásokban támaszkodó nyúlvány, ami az orr formázását teszi lehetővé. Létezik különálló szilikon verziója is, az orrtubus.

Kineziológiai szalag használata

Az ajakhasadékkal rendelkező gyermekeknél az ajakszegmensek közelítését hipoallergén ragsztószalaggal végzik a szülők. A szalag folyamatos eltávolítása és újraragasztása sok esetben az orca kipirosodását, sebesedését okozhatja, ami a kezelés befejeztével hamar meggyógyul. Végeredményben kisebb lesz a hasadék és sikeresebb lesz a sebészi ajakzárás.

Hyrax

Rögzített állcsont-ortopédiai készülék, mely a szájpadlemezek szétválasztását és ezzel a felső állcsont gyors tágítását teszi lehetővé. Több típusa létezik, rögzülhet tej- vagy maradófogazaton ill. a csontban is. A kezelést fogszabályozó szakorvos végzi a gyermek 7-9 éves korától kezdődően. Időtartama általában 6-8 hónap. Az első, aktív állítási szakaszban a szülő „tekeri“ a készüléket napi szinten az orvos heti kontrollja mellett. A kívánt szélesség elérése után a készülék passzívan még a szájban marad a csontosodás befejeztéig, majd eltávolításra kerül és retenciós készülékkel (transzpalatinális ív, kivehető lemez vagy -sín) folytatódik az elért eredmény megtartása. Hasadékkal rendelkező gyermekeknél a felső állcsont fejlődése gyakran elmarad az alsóétól, emiatt lehet szükséges a két állcsont harmonizálására Hyrax készülékkel. Sokszor arcmaszkkal kombinálják a kezelést.

Szájpadtágítás

Hasadékos gyermekeknél sok esetben elmarad a szájpadlás oldalirányú növekedése az állkapocshoz képest, emiatt szükséges lehet annak szélesítése, a két állcsont közti harmónia helyreállítása és egészséges fogsorérintkezés lehetővé tétele. A kezelést Hyrax készülékkel végzi a fogszabályozó szakorvos a gyermek 7-9 éves korától, időtartama általában 6-8 hónap.

Harapási rendellenesség

A harmonikus fogérintkezéstől eltérő harapási forma, mely sokszor a két állcsont egymáshoz és/vagy az arckoponyához viszonyított rendellenes helyzetéből adódik. Hasadékos gyermekeknél általában alulnövekedett felső állcsont okoz harapási rendellenességet a fogazat szintjén. Ezek például: keresztharapás, élharapás, mélyharapás, nyitott harapás. Kezelésük állcsont-ortopédiai, fogszabályozási és sokszor sebészi kezeléssel történik.

Csontkorrekciós műtét (fogmedernyúlvány plasztika)

A hasadt fogmeder helyén lévő csonthiányt műtéti úton csontpótló anyaggal tölti ki a sebész. A csont folytonossága következtében lehetővé válik a csontban elakadt fogak sorbaállítása fogszabályozással ill. javul az ajak területének megtámasztása is. A beavatkozás idejét általában a maradó szemfog fejlődése határozza meg.

Szerző: Dr. Magyar Dominika – fogszabályozó szakorvos

Várható kezelések

Hogyan kezelik a hasadékos gyerekeket? Milyen műtétekre lehet szükség?

Kezelések sorrendje

Hogyan követik egymást a kezelések?
Meddig tartanak? 

Gyakori kérdések

…amik minden hasadékos gyermeket nevelő szülő fejében megfordulnak.