Beszédindulás, logopédiai nehézségek hasadékos gyermekeknél
Logopédusunktól megtudhatod, mik a hasadékkal született gyerekeknél a legjellemzőbb elakadások a beszéd terén. Kiderül az is, mikor, milyen fejlesztésre számíthattok.
Milyen nehézségeket okozhat a hasadék?
Mielőtt sorra vennénk a legjellemzőbbeket nagyon fontos hangsúlyozni, hogy nem törvényszerű, hogy az itt felsorolt negatív következményekkel kivétel nélkül minden érintett gyermeknek meg kelljen birkóznia.
Nem mindenkinél és nem egyforma mértékben jelentkezhetnek ezek, de ahhoz, hogy értsük szülőként, hogy miben akarnak szakemberek segíteni, látnunk kell, hogy milyen követkeményeket akarunk mérsékelni vagy megakadályozni.
A hasadékok kihathatnak a táplálkozásra, méretüktől és elhelyezkedésüktől függően megnehezítik, esetleg ellehetetlenítik a szoptatást. Később a fogazati, állcsonti eltérések és kóros izomműködések az élettanitól eltérő nyelést, harapást és a rágási nehézségeket okozhatnak. A sajátos anatómiai viszonyok és sérült funkciók különböző súlyosságú hallásproblémákkal járhatnak, melyek hatással vannak a beszédfejlődésre, a beszéd tartalmára és minőségére is.
A hasadékokkal járó működési zavarok a beszéd minden területén kisebb- vagy nagyobb mértékű eltérést eredményeznek. Tapasztalhatunk beszédfejlődési késést, romolhat a beszéd érthetősége. A szájpadhasadék a legfőbb oka a jellegzetes nyílt orrhangzós beszédnek, mely a természetes, kellemesen csengőtől eltérő hangszínt jelent. Az orron át szökő levegő mellett előidézhetnek rossz levegőbeosztást, megváltozott légzésritmust, rosszul megválasztott hangerőt beszéd közben. Érintett lehet a hang indítása és képzése is.
Többnyire makacs pöszeséggel járhatnak, okozhatnak gyors, összefolyó beszédet, de találkozhatunk beszéd közbeni fintorgással, szegényes mimikával is. A hasadék ténye, a műtétek, a gyakori vizsgálatok és kontrollok, a bizonytalannak tűnő kilátások mind kihatással vannak a család és az érintett gyermek életére.
Az arc látható és a beszéd hallható eltéréseire adott reakciók befolyásolják a gyermek önbizalmát és az énképét, hatással lehetnek a kommunikációra, a kapcsolatteremtésre.
Fontos az egyéni mérlegelés
Ezen kihívások miatt a hasadékkal élő gyermekek többségének az életük bizonyos pontján hosszabb-rövidebb ideig logopédiai ellátásra is szüksége lehet. Általánosságban igaz, hogy a minél korábban megkezdett, életkorhoz igazodó és jól megtervezett logopédiai fejlesztéssel hatékonyan csökkenthetjük a várható negatív következményeket és kihívásokat, de a logopédiai feladatok ütemezését az életkoron kívül más tényezők is befolyásolják, többek között a sebészeti kezelési terv is, így minden egyéni mérlegelést igényel.
Korai fejlesztés hasadékos gyermekeknél
A legkisebbek esetén logopédiai szemszögből a hangsúly hosszú ideig a szülők ismeretbővítésen, a nekik szóló tanácsadáson van. A gondozás akár már a várandósság alatt megkezdődhet információgyűjtéssel, tájékozódással. Érdemes megismerni a nyelv- és beszédfejlődés mérföldköveit, az anyanyelv elsajátítást támogató tényezőket, az ideális beszélő környezet fontosságát és a hallás figyelemmel kísérésének jelentőségét és lehetőségeit. Intenzív logopédiai terápiáról egy bizonyos életkorig és fejlettségi szint megléte esetén beszélhetünk.
A hasadékos centrumok igyekeznek az első időktől minél szélesebb szolgáltatási kört biztosítani, de ha az ott elérhető konzultáció jellegű logopédiai tanácsadások kereteit meghaladó szorosabb nyomon követésre lenne szükség, akkor indokolt lehet a korai fejlesztés megkezdése. Nem lehet általánosítani, de körülbelül másfél éves kortól a gyerekek többsége már képes heti rendszerességű korai fejlesztő foglalkozásokon részt venni a szülőkkel együtt. Képes valamilyen szintű együttműködésre, elfogadja a külső személytől érkező irányítást így be tud kapcsolódni olyan játékos feladatokba, amelyek már a célzott megsegítésre irányulhatnak és megteremtik az intenzív logopédiai terápia alapjait.
